10. Hangtan

10. Hangtan

A nyelv hangállományát vizsgálja , rendszerezi a hangokat .

Beszédhang : Egy adott szövegben hallható hang. A beszédfolyamat legkisebb tovább már nem bontható eleme .

Fonéma jellem : A nyelv hangrendszerének legkisebb jelentésmegkülönböztető szerepe.

Betű és hang : a betűket leírjuk a hangokat kiejtjük .A betű a hang jele . A betűk sora az ABC .Egyel több betű van mint hang , összesen 40 betű van 14 mgh 25 msgh

Hangképző szervek:

-tüdőből kiáramló levegő

-gégében található

-hangszalagok

-garatüreg

-gége

-szájüreg,orrüreg

-lágy szájpadlás

-nyelv

-fogak

-ajak

A magánhangzók renszere:

1. kiejtés időtartama szerint: a, rövidek:a,e,i,o,ö,u,ü

b, hosszúak:a,é,í,ó,ő,ú,ű

2. nyelv vízszintes irányú mozgása szerint : a, magasak,elöl képzettek:é,e,i,í,ö,ő,ü,ű

b,mélyek, hátul képzettek:a,á,o,ó,u,ú

3. nyelv függőleges irányú mozgása szerint: a, felső nyelvállású:i,í,u,ú,ü,ű

b, középső nyelvállású:é,o,ó,ö,ő

c, alsó nyelvállású:a,á,e

4.Ajakműködés szerint: a,ajakkerekítéses magánhangzók ( labiális): ö,ő,u,ú,ü,ű

b, ajakréses(illabiális): á,e,é,i,í

Magánhangzók jellemző jegyei:

-alapeleme a zönge

-kiejtésükkor a hangszalagok rezegnek

-a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben nem ütközik akadályba

- önmagukban is alkotnak szótagot

Mássalhangzók jellemző jegyei:

-legtöbbjüknek az akadály leküzdésekor keletkező zörej adja az alapelemet.

-akadályhangok:akadály képződik a gégefőben vagy a szájüregben

-kiejtésükkor a hangszalagok rezegnek vagy nem rezegnek

-csak a magánhangzókkal együtt alkotnak szótagot

Mássalhangzók rendszere:

1. kiejtés időtartama szerint : a, rövidek b, hosszúak
2. képzés helye szerint :

a) ajakhangok: b,p,m

b) orrhangok:d,t,n

c) szájpadláshangok vagy ínyhangok: ty,gy,n

d) gégehang:h

3. Képzés módja szerint :

a) zárhangok: b,p,d,t,k

b) réshangok: f,v,h

c) zár rés hangok: c,dz,cs

d) oldalsó: e

e) pergő: r

f) orrhangok: m,n,ny

4. hangszalagok helyzete szerint :

a, zöngés

b, zöngétlen

Zöngés zöngétlen párok: b-p,d-t,g-k,v-f,z-m,zs-s,dz-c,dzs-cs,gy-ty

A magánhangzó törvények:

1: a magánhangzó harmónia:

- a szavak vagy csak magas vagy csak mély magánhangzókat tartalmaznak

-szavaink lehetnek magas vagy mély hangrendűek

- magánhangzóknak a szavakban való szabályos elhelyezkedése

- nem vonatkozik összetett ill. idegen szavakra

2. Az illeszkedés :

- a szótő hangrendje szabályozza, határozza meg a toldalék hangrendjét

3. hiátus törvény: ha két magánhangzó kerül egymás mellé és így közöttük űr vagyis hiátus keletkezik annak megszüntetése érdekében a két magánhangzó között általában j hangot ejtünk

Mássalhangzó törvények :

A beszédünkben az egymás mellé kerülő a különböző módon vagy nem azonos helyen képzett mássalhangzók a kiejtésben megváltoznak. Ezt a kiejtésbeli változást az írás legtöbbször nem jelöli , egy esetben csak ez az írásban jelölt teljes hasonulás

1. Részleges hasonulás : két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik a másikkal részben hasonlóvá válik .
2. teljes hasonulás : két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik a másikkal teljesen azonossá válik.
3. összeolvadás : két találkozó mássalhangzó helyett egy harmadikat ejtünk
4. rövidülés : a mhosszú mássalhangzót röviden ejtjük
5. mássalhangzó kiesés : 3 egymás mellé kerülő msh közül a középsőt nem ejtjük