8. A tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formákban működtetett társadalmi közlésfolyamat , melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni .

A tömegkommunikáció előnyei :

• gyors információ szerzés
• az emberek közötti kapcsolattartás és annak létrehozása
• oktat
• szórakoztat
• kulturális értéket közv
• nyelvművelő szerep

hátrányai:

• áramfogyasztrás
• áramszönet esetén tehetetlenség
• emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak

A tömegkommunikáció kommunikációs tényezők alapján jellemzése :

A, Feladók: Az újságírók , műsorszerkesztők. Az ő munkájukat a kiadók és szerkesztőségek ellenőrzik, akik mögött a kommunikációs eszközök tulajdonosai állnak.Az állam közszolgálati médiát tart fenn . A kereskedelmi média üzleti vállalkozásként működik ,vagyis a kereskedelmi tévék , rádiók és a sajtótermékek magántulajdonban vannak .

B, Befogadók: A folyamat befogadói a tömegek . A tévé és rádiócsatornák műsorai az internetes oldalak egy egy meghatározott célközönségnek szólnak. A tömegkommunikáció folyamata általában egyirányú és közvetett .

C, csatorna : A tömegkommunikációs közlésfolyamat során az információ valamely technikai közvetítő eszközön keresztül jut el a befogadóhoz: Ez alapján a médiumok két csoportra bonthatók: nyomtatott és elektronikus.

D, A kód: A tömegkommunikációs közlésfolyamat legalapvetőbb kódja a nyelvi kód amely sok esetben képi és / vagy zenei kóddal egészül ki.

E, üzenet:A tömegkommunikáció feladói válogatják és szerkesztik az információkat., majd ezeket különböző technikai eszközön keresztül juttatják el a befogadóhoz.Ők döntik el mit tartanak közlésre érdemesnek , fontosnak .

A tömegkommunikáció funkciói:

A, Tájékoztat: Információkat közöl a társadalom fontos vagy kevésbé fontos kérdéseivel kapcsolatban .

B, véleményt formál, magyaráz , segíti az eligazodást az információk között

D, segíti a társadalmi beilleszkedést , növeli a társadalom összetartó erejét , közösséget épít

E, Oktat , tudományos , kulturális, művészeti ismereteket terjeszt, értékeket közvetít.

F, szórakoztat

A nyomtatott sajtó:

A nyomtatott sajtóra az időszerűség , közérdekűség, rendszeres időközönként való megjelenés jellemző.

A megjelenés gyakoriságától függően beszélhetünk napilapokról hetilapokról , havilapról , időszaki kiadványok.

Két fajtájuk van közéleti vagy politikai napilap , bulvárlap.

Magazin , folyóirat .

A hír : időszerű és közérdekű eseménnyel kapcsolatos , rövid , tárgyilagos, sajtóbeli közlés .

A tömegkommunikáció: széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma . Cél: hogy minél több információt minél szélesebb réteghez lehessen eljuttatni.
Médiaműfajok: médium (egyes szám), média (többes szám) ~ tömegközlési és tájékoztatási eszközök
Sajtóműfajok: a sajtó a legöregebb médiaműfaj
Rendszerezés:

• megjelenés rendszeressége (havonta, naponta stb.)

• megjelenés, terjesztés helye (országos, határon túli, regionális stb.)

• tartalmuk (politikai-közéleti, szórakoztató, vegyes)

• célzott közönség

• nyelvük szerint: egy- vagy többnyelvű (párhuzamos nyelvűek)

Újságírásban 2 féle: 

• tájékoztató (információs)

• véleményközlő (publicisztikai)

A tájékoztató műfajcsoport legjellemzőbb tagjai: hír, tudósítás, a riport, interjú, reklám, közlemény ...

Hír: friss, közérdekű, fontos, 4 kérdésre válasz: kivel/mivel, hol, mikor, mi történt 

Információ: hír alapja, mindaz, aminek hírértéke van, és az újdonság erejével hat
Közlemény: vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információt tartalmazó üzenete 

Tudósítás: hasonló a hírhez, de saját tapasztalatok alapján 

Riport: személyes jelenlét, elbeszélő-cselekvő az újságíró cselekménye van (bevezetés, leírás, befejezés) 

Interjú: kérdések, párbeszédes forma, itt újságíró nem vesz részt a cselekményben 

Véleményközlő sajtóműfaj: cikk, kommentár, kritika, olvasói levél, szerkesztői üzenet, hirdetés, recenzió, glossza, esszé, ...

Cikk: külön műfaj, tényszerű közlés (+) a cikkíró elemzése, véleménye 

Kommentár: hírmagyarázat 

Glossza: rövid, tömör szókimondó, ironikus, csattanóval zárul; hangeszközével, stíluseszközökkel hat az olvasó érzelmeire, humorérzékére 

Jegyzet: életből vett, hétköznapi cselekmény, 1-1 szóló, rövid, de stíluseszközökben gazdag, hangvétele lehet drámai, lírai, humoros, ironikus. Az író célja az érzelmekre hatás és gondolkodásra késztetés. 

Nyílt levél: levélformában, ismert, fiktív személynek 

Olvasói levél: lapban olvasottal vélemény 

Kritika: műalkotásról készült bemutató

• ismertetés: ajánló módon

• recenzió: értékel és elemez is, tudományosan igazolt

• bírálat: részletes recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában

Tanulmány, monográfia –szaksajtó műfajai: 

Esszé: elmélyült irodalmi, tudományos, személyes hangvételű írás 

Rádiós műfajok: 

• terjesztés szerint: országos, települési stb.

• fenntartó szerint:

- közszolgálati (állami támogatás, előfizetők pénzéből) 
- kereskedelmi (magánerő, reklámok) 
- társadalmi, civil ...

Műsortípusok:
hír, információ, krónikai, politikai jellegű műsor 
hirdetés, reklám 
zenei műsor 
beszélgetős műsor 
korosztályi, rétegműsorok 
kisebbségi, vallási 
szociálpolitikai 
tudományos ismeretterjesztő 
művészeti, irodalmi 
szórakoztató műsor 
sportműsor 
magazinműsor 
szolgáltató műsor 
folytatásos műsor 

Műsorok: 2 csoport: 

írott anyagot előadó, megszólaltató (bemondó, színész, műsorvezető olvas fel) 
hangos anyag elsődleges rádiós műfaj 

Televíziós műfaj: Nyelvet felváltja, kiegészíti kép is

• kiterjedtsége: világméretű, országos stb.

• működtető: közszolgálati, kereskedelmi

• sugárzott műsor jellege szerint: egyprofilú, többprofilú műsorok:

- élőadás, 
- konzervműsorok 

Néhány műsortípus: híradó, dokumentumműsorok, reklám, folytatásos teleregény 

A tömegkommunikáció: 

Hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközök:

• a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)

• hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak

• nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás

• az ábra a szövegben
• zenei aláfestés, ...

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre: 

• SMS: tömör, rövid: soxor, minden6ó, 1ház

• kiejtés utáni írás: LM=elem

• szleng

• helyesírási hibák; terjednek (nyelv romlik), (gyorsabb gépelés miatt is)

• szakszavak köznyelvbe terjednek (számítástechnikai szavak)

• vizuális jelek: J (smiley): emotív/felhívó funkció

• elektromos ügyintézés: rövidítések terjedése