20.Tudományos-szakmai stílus

20.Tudományos stílus jellemzői

Szakmai tudományos stílus :

• különböző szakmák, tudományok stílusa
• feladata a tudományok , szakmák , szakterületek, jelenségeinek összefüggéseinek logikus , világos feltárása
• jellemző rájuk az egyértelműség , pontosság, tárgyilagosság
• szókincsére jellemző :
• szakszavakat, idegen eredetű szavakat használ
• -görög – latin eredetű szavak
• nemzetközi műveltség szavak
• összetett szavak, képzett szavak körülírások
• terpeszkedő kifejezések
• szóismétlés előfordul
• sok kötőszó
• ténymegállapító, kijelentő mondatok használata
• használ többszörösen összetett mondatot
• világos, jól követhető, tagolt szövegépítés ,logikus gondolatmenet
• sok logikai kötőelem
• hivatkozások más szerzőkre
• idézet,felsorolás
• vizuális eszközök
• szövegtípusok vagy műfajok: esszé,tanulmány,tudományos értekezés,lexikon cikk, szakmai előadás,iskolai dolgozat,munkamegbeszélés
• stílus a szövegtípusnak megfelelő legyen
• ügyelni kell a formális dolgokra pl. a szöveg tagolására
• kerülni kell az általánosságokat, közhelyeket és az üres megállapításokat
• a beadandó dolgozatnál nagyon fontos a formára ügyelni

A tudományos és szakmai stílus jellemzői

Napjainkban az egyik legeröteljesebben fejlödö stílusréreg: a tudományos , szakmai stílus. Átfogó fogalom, a tudományok (filozófia, társadalomtudományok: pl. szociológia, jogtudomány), a természettudományok: pl. fizika, biológia, matematika), az alkalmazott tudományok (pl. orvostudomány, kohászat stb.) és a művészetek (pl. zene, színház, film, tánc stb.) stílusa.

Ennél a stílusrétegnél többféle közléshelyzettel, eltérő nyelvi magatartással kell számolnunk.

A tudományos stílusnál megkülönböztetünk egy felső – általában írásbeli – réteget, ennek egy kiművelt szóbeli változatát, – és egy alsó szintet is.

Nagyok a műfaji eltérések is: a legjellemzőbb műfajok:

- tudományos értekezés,

- esszé,

- ismeretterjesztő cikk,

- tanulmány, előadás,

- szakmai vita,

- hozzászólás,

- kritika,

- felszólalás,

- értékelés,

- iskolai felelet,

- dolgozat,

- szakmai beszélgetés stb.

Természetesen jelentős különbségeket eredményez a téma is, különböző megfogalmazást kíván a valóságnak pl.: orvostudományi, vagy művészettörténeti megközelítése. A szakmai tudományos stílus valamennyi műfajában a kommunikatív tényezők közül a valóságnak van leginkább meghatározó szerepe.

A tudományos stílus főbb stílusjegyei:

- A szövegformálás minden eszközével a valóságról adott kép pontosságára és egyértelműségére törekszik, másodlagos a beszélő személye és a hallgatóra tett hatás szándéka.

- A szóválasztás alapja a nemzeti irodalmi nyelv és a szakmai nyelvváltozat szókincse: a szakszavak (terminus technikusok), szakkifejezések. Legfőbb követelmény a szakszavak egyértelműsége, ezért a szavakat nem módosíthatjuk, nehogy véletlenül más jelentést sugalljon. Egy-egy tudományág felhasznált szakszóinak összessége a terminológia. A szakterületek nemzetközi kapcsolataiból ered az idegen szavak gyakori használata (pl. radar, nukleáris, gén stb.)

- Hangulati értéke a szakszavaknak a szakszövegben nincs, de a megértés érdekében használhatunk szemléletes kifejezéseket, képszerű formákat. (pl. galériaerdő, a folyómenti erdősáv elnevezése…)

- A mondanivaló megszerkesztése: minden részében követhető legyen, kiemelkedő szerepe van a világosságnak és a gazdaságosságnak úgy, hogy megmaradjon az árnyaltság és a kellő részletezés.

- Főleg kijelentő mondatok alkalmazására kerül sor, de gyakoriak az alárendelő szerkezetek, az egyszerű mondatok is gyakran bővítettek, jellemzők az igeneves szerkezetek, láncolatos jelzők, halmozott mondatrészek. Uralkodnak a teljes szerkezetű mondatok, rendszeresek a következtető és a magyarázó mondatok, feltételes mondatok…

- A tudományos-szakmai stílus erősen névszói (nominális) jellegű, hiszen a kutatók névszókkal, megnevezett fogalmakkal, tulajdonságokkal, mennyiségekkel tárják fel a tényeket, összefüggéseket.

- A tudományos igényű művek kerülik az ismétléseket, a bőbeszédűséget, tartalmilag elsődleges a téma pontos körülhatárolása, a hozzá nem szorosan kötődő elemek elhagyása.

- Logikus, áttekinthető szerkezetben, szakmai nyelven, érzelemmentesen előadott ill. leírt szöveg, többnyire leírt formája, vizuálisan is áttekinthető (pontos utalások, kiemelések, grafikonok, vázlat, zárójeles magyarázatok – tanulmányok végén gyakran hivatkozási jegyzék, szakirodalom feltüntetése szerepel).

- A kiemelés számtalan módja szerepelhet: aláhúzás, tipográfiai (nyomdatechnikai) jelölés, szaggatott vonal, felkiáltójel, vastagbetűs vagy dőlt betűvel írt szöveg, új bekezdés, számozás stb.

- Több és bonyolultabb kötőszót használ a stílus, ezek szerepe az előre- ill. hátrautalás a szövegben, ill. a szövegösszefüggések kifejezése.

A tudományos stílusban az üzenet teljes tartalmát a nyelvi eszközök hordozzák. A nem nyelvi kifejezőeszközöknek (gesztus stb.) alig van szerepe, ezért még fokozottabb igény a szöveg gondos szerkesztettsége, hangsúlyozottabb szövegtagolása, a változatosság és a szemléletesség.

A stílusréteg egyes műfajai azokhoz szólnak, akik nem szakemberek (de alkalmanként még döntéshozók lehetnek), fontos ezért az érdeklődés felkeltése adott tudományos kérdések iránt, ismeretátadás, szemléletbővítés.

Fontosak a stílus műfajain belül a tudományos folyóiratok tanulmányai (szakmabelieknek), a szakcikkek, az ismeretterjesztő kiadványok (nem szakmabelieknek, hanem ún. laikusoknak), a szakkönyvek és az egy-egy területről átfogó ismeretanyagot nyújtó monográfiák.

A tudományos stílus átfogó fogalom, ide tartozik a filozófia, a társadalomtudományok (szociológia, jogtudomány), a természettudományok (fizika, biológia), az alkalmazott tudományok (orvostudomány, kohászat) és a művészetek (zene, színház) stílusa. Mondanivalójukat mindig valamilyen céllal hozzák létre a szerzők. E célnak megfelelően válogatják meg szavaikat, kifejezéseiket, nyelvtani szerkezeteiket. A tudományos igényű művek kerülik az ismétléseket, a bőbeszédűséget. Tartalmilag elsődleges a téma pontos körülhatároltsága, a hozzá nem szorosan kapcsolódó elemek elhagyása. Az érzelmi megnyilvánulások és a szubjektív vélemény ritkán kap helyet szakmai jellegű szövegben, amely szerkezetileg logikus és áttekinthető. A terminológiát (szakszavak, szakkifejezések) következetesen használja, csökkentve ezzel a félreértés esélyét. A nyelvi lelemény sem a tudományos művek sajátja. A tudományos stílusban íródott műveknek nemcsak szerkezetileg, de vizuálisan is áttekinthetőnek kell lenniük. Ennek érdekében a tudományos stílus pontos utalásokat, zárójeles magyarázatokat tartalmaz. A tudományos stílus számos vizuális eszközt is használ, pl.: grafikont, ábrákat, fényképeket, táblázatokat. Az írásképhez ill. a vizuális eszközökhöz sorolandók a kiemelés különféle módjai: a vastagbetűs írás, az új bekezdés, az aláhúzás, a számozás.

A tudományos szöveg ezek valamelyikével, akár többel is él, hiszen a szövegösszetartó erő nagyobb, mint egy köznyelvi szöveg esetében. A tudományos művek nyelvileg eltérnek az irodalmi nyelvtől, bár szókincsük egy részét ez adja, többségben vannak a szakszavak, szakkifejezések. Ezek a laikus emberek számára ismeretlen elemek. Gyakoriak az idegen szavak, jellegzetes szóalkotások is. Mondatszerkesztésükben a szakszövegek a bonyolult, többszörösen összetett, nagyobb terheltségi fokú mondatokat használják. A szakkönyvek szükségszerűen több és bonyolultabb kötőszót használnak. Ezek a kötőszavak is a szöveg összefogottságát hivatottak szolgálni. Fontos szerepük van az előre-, hátrautalásokban, valamint a tagmondatok pontos összefűzésében.

Fogalma: A tudomány és az egyes szakterületek belső, illetve az adott terület határain túl nyúló kommunikációja

Rendeltetése:
- szakmai (belső) és ismeretterjesztő (külső) információáramlás, új ismeretek közlése

Jellemzői:
-    írott és beszélt változat
-    az értelmi (elvont, absztrakt) kifejezésmód túlsúlya
-    egyéb jelrendszerek, szimbólumok (képek, jelek, rövidítések) használata
-    hivatkozások, utalások, jegyzetek
-    szakmai helyesírás

Szó- és kifejezéskészlete:
-    szakszavak, szakkifejezések
-    idegen szavak, idézetek
-    saját belső terminológia, zsargon

Mondatszerkesztése
- kijelentő mondatok túlsúlya
- áttekinthető szórend
- többszörös alárendelések
- kötőszók szerepe a logikus gondolatfőzésben

Szövegfajták, típusok
Szóban: tudományos előadás, vitavezetés, előadások
Írásban: esszé, monográfia, tanulmány, értekezés, szakvélemény, kritika, ismertetés, tankönyv

Egyéb jellemzők: mozgalmas, gyorsan változó stílusréteg. Ezen a területen legfontosabb a nyelvi tudatosság, nyelvi tervezés, mert akár egy generáción belül is nagyon erőteljes lehet a változás (informatika, genetika, génsebészet). Kirívó a túlzott idegenszó-használat, ez akár hibája is lehet egy gyengébben megírt szakmai szövegnek. Van olyan felvetés is, hogy a tudományos előadásokat kizárólag angolul írják és tartsák meg, mert a tudomány csak nemzetközi mércével mérhető.

Stílusukban jellemző az értelmi-logikai gondolatmenet, pontosság, árnyaltság. Sok benne az idézet és a hivatkozás, mert állításaikat a szerzők ezzel akarják igazolni. A hivatkozásoknak akár tudományonként eltérő rendszere alakult ki.
A tudományos ismeretterjesztő szövegek közérthetőbbek, hiszen nem szűk szakmai közönséghez szólnak.
A helyesírás A magyar helyesírás szabályain nyugszik, de a speciális kifejezések, többszörösen összetett szavak miatt szükségessé vált szakmai helyesírási szótárak elkészítése is.