13. Az egyszerű mondat szintagmák

13. Az egyszerű mondat szintagmák

A mondat egy vagy több szóból álló zárt intonációs szerkezet a beszéd legkisebb egysége

1. Szerkezet szerint lehet:

Egyszerű mondat
Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.

Összetett mondat
Az összetett mondat több tagmondatból áll.

Az egyszerű mondat:

-Az egyszerű mondat lehet :Tagolt:Van benne állítmány , vagy ha hiányzik a szövegkörnyezetből kiegészíthetjük vele a mondatot

Tagolatlan: Nincs benne állítmány és nem is lehet őket kiegészíteni vele

-A tagolt mondat lehet :Tőmondat:csak egy alany állítmány szerkezetből áll

Bővített :Más mondatrészek :tárgy határozók jelzők is vannak a mondatban

- A tőmondat és a bővített mondat lehet teljes és hiányos ( akkor beszélünk hiányosról ha hiányzik az alany és / vagy az állítmány

mondatok osztályozása logikai minőség szerint :

-állító(Megírta a házi feladatot

- tagadó(Nem írta meg a házi feladatot)

-tiltó(a tagadó formájú felszólító mondatok)pl : ne szaladgálj itt !

Mondatfajták:

Kijelentő:ismereteit , tapasztalatait közli tárgyilagos hangnemben

felkiálító:érzelmeit indulatait fejezi ki

óhajtó:vágyait kívánságait fejezi ki

felszólító:akaratát nyílvánítja ki , azért hogy a beszédpartner ennek megfelelően cselekedjen

kérdő:tudása bizonytalanságát és a tudatlanság kielégítésének vágyát fogalmazza meg

Eldöntendő:igen nemmel megválaszolható

Kiegészítendő:kérdő névmás segítségével kifejezett

Szintagmák:A szintagma két alapszófajú szó nyelvtani összekapcsolásával jön létre.

A két tag közötti viszony alapján megkülönböztetünk:

A szintagmák típusai:

Hozzárendelő szintagma:

-a mondat alapja az alany állítmány kapcsolat , minden további szerkezet a mondatban hozzájuk kapcsolódik. Az alany és az állítmány adják meg a mondat jelentésbeli és szrekezeti magját

-A hozzárendelő szintagma az alany és az állítmány közötti egyenrangú viszony

- A tőmondat csupán egy hozzárendelő szintagmából áll , a bővített mondatok esetében a hozzárendelő szintagma tagjaihoz bővítmények kapcsolódnak

Alárendelő szintagma:

-alaptagból és bővítményből állnak

- az alárendelő szintagma nem egyenrangú viszonyt jelent

- az alaptagot bővítjük egy bővítménnyel amely így alá van rendelve az alaptagnak

- az alaptag szófaja meghatározza hogy milyen bővítménye lehet

- az alaptag segítségével kérdezünk rá a bővítményre

-a bővítmények lehetnek kötött és szabad bővítmények

mellérendelő szintagma :

-két vagy több azonos funkciójú mondatrész kapcsolata amelyhez többnyire azonos jelek és ragok kapcsolódnak

- egyenlő rangú halmozott mondatrészek a mondatban

-tagjai között lgikai viszony van

szintagmák összekapcsolása:

A szintagmák a mondatban egymáshoz kapcsolódnak és nagyobb csoportokat alkotnak

így létrejöhet:

-szintagmalánc:az alaptag bővítménye alaptagja lesz egy újabb bővítménynek

-szintagmabokor:egy alaptaghoz kapcsolódnak a kül bővítmények

A nyelv területei:

• fonéma
• morféma, lexéma
• szintagma (logikai, szerekezeti kapcsolat morfémák között)
• mondat (a szöveg láncszemnyi része, szintagmákból épül fel)
• szöveg

A szintagmák típusai: 
- álszintagmák: minden viszonyszó és önálló jelentésû szó kapcsolata (névelõs, névutós szerekezetek), félszabad- és szabad morfémák, összetett állítmányok, állandósult szókapcsolatok 
- valóságos szintagmák: a mondat elsõ szintjén logikai, szerkezeti kapcsolat 
    - 3 típus: alárendelõ, mellérendelõ, hozzárendelõ

Hozzárendelõ szintagmatikus viszony
- kölcsönösen meghatározzák egymás formáját (A-Á viszony)
- egyeztetés:
    - alaki
    - formai: pl. "Kati, Zsuzsa, Pisti a szobában van."
    - tartalmi: pl. "A Kõszivû ember fiai unalmas.", "Az Egyesült Államok létezik.", "Kati, Zsuza, Pisti a szobában vannak."
- mindenképpen alaptag
- ha vmelyik tagja hiányzik, hiányos a mondat
- alany
    - szófaja: fõnév, névmás, melléknév (fõnévként), számnév (fõnévként), fõnévi igenév
- állítmány szófaja
    - ragozott igealak
    - fõnév: pl. "Ez asztal."
    - melléknév: pl. "Az asztal kék."
    - számnév: pl. "Ez sok."
    - névmás: pl. "Ez õ.", "Ez az.", "Ez annyi.", "Ez akkora."
    - ezeknél személyt, módot, idõt nem tud jelezni --> + ragozott ige --> névszói igei állítmány
        - pl. "Ez õ volt.", "Az asztal kék legyen!", "Ez sok lenne.", "Akkorák lennétek."
Alárendelõ szintagmatikus viszony
- szerkezeti kapcsolat
- egymást közvetlenül követõ szintek kapcsolódnak: I. alaptag (bõvített szó), II. meghatározó tag (bõvítmény)
- 1. tárgy
    - tárgyas ragozásnál kötelezõ (tranzitív: tárgyatlan, intranzitív: tárgyas), pl: látom, látlak (téged)
    - az ige alapjelentése szerepel
    - szófajai:
        - alaptag: ige, igenevek
        - meghatározó tag: fõnév, fõnévi igenév, névmás, alkalmi fõnevek
    - fajtái:
        - iránytárgy: már meglévõ tárgyra irányul
        - eredménytárgy: a cselekvés eredményére irányul
        -határozott, határozatlan
            - az ige változatától függ
            - alanyi ragozásnál határozatlan (pl. kérdõ névmás)
            - határozott: határozott névelõvel tulajdonnevek, visszaható névmás, szemályes névmás, kölcsönös névmás, mutató névmás)
    - ragozás
        - -t
        - kivézelek:
            - engem, stb
            - fõnévi igenévhez ("szeretek enni")
            - birtokos személyjel után sem kötelezõ ("keresem a tollam"
    -pl: csinálok vmit, szeretek enni, szeretnék földet szántani
- 3. határozó
    - az igekötõ jelöli ki (pl. "Kati kimegy a terembõl", "mester vmiben", "mestere vminek", "gondolkozik vmin/vmirõl")
    - idõ, hely, állapot, mód, eszköz, társ, egyéb elvont körülmények
    - szófajai: határozószó, ragos fõnév, névutós fõnév, melléknév (határozói raggal, pl. "szépen ír")
    - összetett mondatban teljes mellékmondat
    - jellemzõ az irányhármasság (elõzmény, tartam, vég)
    - helyhatározó
        - szófajai: határozószó, névmás, melléknév
        - kérdése: honnan? hol? hová?
    - idõhatározó
        - kérdése: mióta? mikor? meddig?
    - módhatározó
        - kérdése: hogyan?
    - okhatározó
        - kérdése: miért? (elõzmény) mi okból?
        - válaszban: "-ért", névutó, "miatt"
    - célhatározó
        - kérdése: miért? (vég) mi célból?
        - válaszban: "végett" névutó, fõnévi igenév ("vásárolni mentem")
    - eredethatározó
        - kérdése: mibõl? kibõl? (elõzmény)
        - pl. "kutyából nem lesz szalonna"
    - eredményhatározó
        - kérdése: mivé válik? mivé lesz? (vég)
        - pl. "kutya nem lesz szalonnává"
    - eszközhatározó
        - kérdése: kivel? mivel? minek a segítségével? (tartam)
        - pl. "biciklivel utaztam a Nagymamához"
    - társhatározó
        - kérdése: kivel? mivel együtt? (tartam)
        - pl. "biciklivel utazom a HÉV-en"
    - részeshatározó
        - kérdése: kinek? kinek a részére? (vég)
        - állapotot rögzít
        - pl. "Pistának csináltam."
    - hasonlító határozó
        - kérdése: minél? mihez képest? (tartam)
        - pl. "fényesebb a láncnál a kard"
    - állapothatározó
        - kérdése: milyen állapotban? (tartam)
        - határozói igenév + létige (tranzitív, állapotra utal)
        - pl. "az ajtó nyitva van"
    - állandó határozó
        - a legfrissebb keletû, az ige kötelezõ vonzata
        - pl. "mester vmiben", "szemtõl szembe"
- 3. jelzõ
    - szófajai
        - alaptag: fõnév, néha melléknév (nem kaphat jelzõt: ige, névmás, igenevek)
        - meghatározó tag: melléknév, számnév, melléknévi igenév, fõnév, névmás
    - fajtái:
        - 1/a. minõségjelzõ minõsítõ (milyen?)
            - pl. "Itt egy szép könyv."
        - 1/b. minõség kijelölõ (melyik?)
            - pl. "A tizedik emeleten lakom."
        - 2. mennyiség (hány? mennyi?)
            - pl. "Tíz ember vár."
        - 3. birtokos jelzõ (kié? kinek a ... ?)
            - pl. "Ez az én asztalom.", "Enyém ez a táska.", Kati[nak az] asztala." -> szórendi szabadságot ad
        - 4/a. pontosító szerepû értelmezõ jelzõ
            - felcserélt szórend, egyéb jelzõi szerkezet fordítva (egyenes szórendben)
            - pl. "Vettem egy csizmát, pirosat.", "Az asztal, az enyém, ...."
        - 4/b. azonosító szerepû értelmezõ jelzõ
            - egyenes szórend, csak felcserélve vannak az elemek
            - pl. "Az osztálytársam, Kati...", "A nyulat, a barátomat, meglõtték."
    - felveszik a jelzõ szó toldalékát

Mellérdendelõ szintagmatikus viszony
- azonos funkciójú és minõségû mondatrészek kapcsolata
- logikai kapcsolat:
    - kapcsolódó (pl. és, meg, sem...sem, is...is, sõt) --
    - ellentétes (pl. de, azonban, viszont, pedig) -><-
    - választó (pl. vagy, akár) ~
    - következtetõ (pl. tehát, következésképpen) ok -> okozat
    - magyarázó (pl. ugyanis, azaz) okozat <- ok