9. Egynyelvű szótárak

9. Az egynyelvű szótárak

Egynyelvű szótárak

• értelmező szótár - szavak jelentésével foglalkozik
• etimológiai szótár - szavak eredetével foglalkozik
• szinonimaszótár - rokon értelmű szavak
• kiejtési szótár
• helyesírási szótár
• gyakorisági szótár
• szólásgyűjtemény
• rétegnyelvi szótár
  • szakszótár - egyes tudományágak szakkifejezéseinek többnyelvű gyűjteménye
• tájszótár
• nyelvatlasz
• írói-költői szótárak

• irodalmi életművek szókincsének megértetése a széles olvasóközönséggel

• Toldi-szótár
• Petőfi-szótár
• Juhász Gyula-szótár
• Jókai-szótár
• Balassi-szótár
• Bánk bán-szótár
• Zrínyi Miklós-szótár
• (Geothe-szótár, Shakespeare~, Dante~, Puskin~, Ibsen-szótár)

Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka szerkesztette: Magyar helyesírási szótár

• Akadémiai kiadó Bp., 1999.

• Ezt a szótárt használhatod az érettségi vizsgán is!

• 140 ezer szót és szókapcsolatot tartalmaz

Szótárak másik csoportosítása tartalmuk szerint

• Irodalmi nyelvi
• Nyelvváltozati nyelvi
• Társadalmi csoportnyelvi

Diachrone (átkeresztező) szótárak

• nyelvtörténeti korokon átívelő szótár
  • helyesírási szótár, etimológiai szótár, stb…

Szinkron szótárak

• kizárólag egy nyelvtörténeti kor szavait tartalmazza
  • Nyelvújítási szótár

A Magyar Nyelvújítás szótára

• A szavak után ott van, melyik nyelvújító találta ki és hogy mikor (évszám).

• Nagyon furcsa szóalkotások is vannak benne (pl.: szennyíteni)

A Magyar Nyelv Történeti-etimológiai Szótára

• A három etimológiai szótár közül az egyik biztosan benne lesz.
• A szavakkal együtt ki van emelve egy évszám
• A szócikk évszámokhoz rendelt kifejezéseket és előfordulási helyeket ír.

Etimológiai Szótár

• A három etimológiai szótár közül az egyik biztosan benne lesz.
• A szavak után zárójelben van az évszám.
• A szócikk leírja a szavak eredetének történetét (de nem évszám centrikusan!).

Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára

• A három etimológiai szótár közül az egyik biztosan benne lesz.
• Baromi bonyolult felismerni…csak fölrajzi nevek vannak benne.

Tájszótár

• Az értelmező szótárhoz hasonlít, annyi különbséggel, hogy kitér a szavak előfordulásának helyére is.

Szófejtő Szótár

• Nyelvtani fejtegetéssel adja meg, hogy milyen módon keletkezett az adott szó (pl.: tükörfordítással német-fr. mintára).
• A szócikk tele van érthetetlen számokkal és betűkombinációkkal.

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár

• Óriási szócikkek
• A szócikkek konkrét idézetekből állnak, amiknek leírja a forrásait (mikor, hol és ki írta).

Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése.

Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű).

A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. 
glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:

interlineárisak – tehát két sor közé írták és

marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat.

A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár 1604-ből.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:

1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)

2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)

3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)

4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)

5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)

6. szinonimaszótár

7. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)

8. helyesírási szótárak

1. Értelmező szótárak

Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, (szó, szófaj, nyelvi réteg, jelentések, szószerkezetek az illető szóval) idegen szóval megadják, szinonimákat közöl.

Története: 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.

- Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.

- Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.

- Országh László- Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára. 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését.

- az előző rövidített változata: Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor- Kovalovszky Miklós) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz.

A legújabb: Magyar értelmező kéziszótár Szerk. Juhász József et al. Budapest: Akadémiai. 2006.ISBN 963 05 8024 1

A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.

A szócikk felépítése: címszó, gyakorisági szám (a címszó előfordulási gyakoriságát jelzi 1-5 között, az 1=gyakori) szófaj, alapjelentés (1.), milyen nyelvi rétegbe tartozik – ez rövidítve; az alapjelentés értelmezése, példa, 2-3 vagy több mellékjelentés, értelmezés.

2. Tájszótárak

A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

a, Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.

- Magyar tájszótár T.SZ. 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.

- Szinnyei József: Magyar tájszótár M.T.SZ. 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.

- Új magyar tájszótár U.M.T.SZ. 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.

b, Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:

1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti

2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.

- Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.

- Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.

- Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.

További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.

Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében 1950-.

3. Történeti szótárak

Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.

- Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.

- Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.

- Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.

A korai szövegek pótlására:

a, Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.

b, Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.

c, Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár

4. Etimológiai szótárak (fontos)

Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.

Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.

- Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.

- Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai

- A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.

Egyesíti a történeti és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó forrását, előfordulását (különböző alakjait, előfordulási helyét, idejét), német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre. A szócikk második részében pedig a származását fejti ki, ill. a jelentésbeli összefüggésekre is utal.(fontos)

5. Írói szótárak

Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.

pl. írói szótár

abrosz f. (3) + jelentés + verscímek

- 715/6 – sor – ez a kritikai kiadásban jelölt lapszám

- ritm. halm. szimb. – erőteljes ritmus, halmozás, szimbólum

 - Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.

Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.

- Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.

6. Sajátos rendeltetésű szótárak

- Helyesírási tanácsadó szótár

- A magyar nyelv szóvégmutató szótára

- Régi magyar családnevek szótára

- Szólás, közmondás, szinonima szótárak

- Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.

- O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény

Mi fán terem?

- O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.

- Szinonimaszótár:

a rokon értelmű szavakat adja meg, vagyis egyetlen fogalom rokon értelmű szavait, kifejezéseit szerepelteti a szócikkben. A szavak, kifejezések mellett zárójelben szerepel a stílusminősítés, vagyis közli azt is, hogy a kifejezés melyik  stílusrétegbe tartozik, ill. milyen stílusárnyalatú.

12500 címszó és több mint 30000 rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz.

Értelmezési feladatot nem tölt be, csupán csúcsos zárójelben utal a címszó és a szinonima közötti értelmi illetve használatköri különbségre.

Szócikkei címszótól címszóig tartanak, vastag betűs szedés különbözteti meg őket.

7. Helyesírási szótár

Három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató

Akadémia Kiadó és Osiris Kiadó is adott ki, jelentős a különbség, folyamatban a helyesírás reformálása, új szótár kiadása.

Az egynyelvű szótárak ismerete

A magyar nyelv értelmező szótára:

1959 és 1962 között jelent meg,

7 kötetből áll

Magyar értelmező kéziszótár:

1972-ben jelent meg,

Az előbbinél gazdagabb szókinccsel rendelkezik (70000 címszó)

A 2003-ban átdolgozott kiadásban már 75000 címszót találunk

Magyar tájszótár:

A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze.

19 sz. végén és a 20. sz. elején jelent meg

80000 szóadatot tartalmaz

Új magyar tájszótár:

1950-ben jelent meg az előző folytatásaként

4 kötetet tartalmaz

1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára:

1967-ben jelent meg

A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja.

4 kötetből áll (3+1 kiegészítő)

Az egyes szócikkek élén szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó nyelvi életútját

Idegen szavak és kifejezések szótára:

A magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg

Magyar szinonímaszótár:

Segít fogalmazáskor

1998-ban jelent meg iskolai változata Szinonímaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár

Magyar szólások és közmondások:

A szólások és közmondások jelentését adja meg

Ó Nagy Gábor

Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvművelő kéziszótár:

Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel foglalkozik

A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár:

11. kiadás, helyesírásunkkal foglalkozik

Szaknyelvi szótárak:

Egy-egy szakma nyelvét foglalja össze