3. A kommunikáció

3.A kommunikáció

Kommunikáció fogalma : A kommunikáció bármely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása az emberi érintkezésben információ átadás céljából.

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

1.) 

- A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. 

- A nyelvi elemkészletekből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget.

- Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik.

- A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. 

- A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten. 

- A nemnyelvi, nemverbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend. 

- Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások 

2.) A nemnyelvi jelek szerepe:

- tájékoztatják a hallgatót a beszélő érzelmi állapotáról, a közléshelyzethez való viszonyáról

- a hallgató is állandó visszajelzést ad a beszélőnek

- felerősítik szavakkal mondottakat 

3.) A szóbeli kommunikáció nemnyelvi jelei: 

- hangjelek: mondanivalónk értelmét megerősíthetik vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei. A hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa, a szünetek 

- tekintet: a szemkontaktussal kapcsolatot létesítünk és később a kapcsolattartásnak is egyik fő kifejezője. A szem hangulatot, érzelmi állapotot tükröz

- arcjáték (mimika): általában nem tudatosan élünk vele. Az arc 3 részének: homlok, szem, száj jelzései együtt értelmezhetők

- gesztus: a fej, a kéz, a kar, a láb mozgásait közös szóval taglejtésnek vagy gesztusnak nevezzük 

- testtartás: érzelmi állapotra utal. A kapcsolat felvételére és zárására utalhat 

- térköz: a térközt befolyásolja a partnerünk közötti viszony, a szituációk és a kommunikáció célja 

- embléma: a külsőre vonatkozó jellemzők, hajviselet, ruházat, ékszerek, smink összefoglaló neve 

- csendes kommunikáció: az elhallgatások a szünetek is érzelmeket fejeznek ki. Az egyes beszédszakaszokra mennyi időt fordítunk. 

Ahhoz hogy a kommunikációs folyamat megvalósuljon , több tényezőre van szükség :

-Feladó: a kommunikáció kezdeményezője, aki közölni szándékozik valamit

-A feladó közlendőjét egy jelrendszer , azaz kód segítségével közli

-A kód segítségével érzékszervekkel felfogható formába azaz üzenetté formálja

-Az üzenet egy fizikai közvetítő közegen , vagyis csatornán halad át amely biztosítja a kapcsolatot a két fél között.( levegő telefonkábel, papír)

-Befogadó:azaz vevő akinek a feladó átadja az üzenetét. Ha a feladó válaszol akkor a szerepek felcserélődnek. A befogadónak a megértéshez dekódolnia vagyis értelmeznie kell a küldött jeleket..Ehhez ismernie kell a jelrendszert. A feladóval közös előismeretekkel kell rendelkeznie az őket körülvevő valóságról.

-a közlésfolyamat mindig beszédhelyzetben történik amelyen az üzenetváltás fizikai körülményeit értjük

A kommunikáció megvalósulási formái vagy típusai:

Kommunikáció irányultsága szerint :

A,egyirányú kommunikáció:ha a hallgató nem töltheti be a beszélő szerepét pl. : előadás

B,kétirányú kommunikáció:a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél tehát lehetőség van azonnali visszajelzésre pl. : telefonálás

C,közvetlen kommunikáció: A feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban 1 helyen és 1 időben vannak jelen

D,közvetett kommunikáció: a kommunikáció nem egy térben vagy nem egy időben zajlik , valamilyen technikai eszközön keresztül történik pl. : levélírás

Formái vagy résztvevők száma szerint :

A,Személyen belüli kommunikáció vagy önkommunikáció : amikor önmagunkkal kommunikálunk , egy személy vehet részt benne , ugyan az a feladó és a címzett

B,kétszemélyes kommunikáció:két személy között jön létre , résztvevők állandóan szerepet cserélnek pl.: baráti beszélgetés

C, csoportos kommunikáció:2 embernél többet 10-15 embernél kevesebben vesznek részt benne , a szerepek cserélődnek

pl.: baráti társaság

D, Nyilvános kommunikáció : mindig hivatalos ,10-15 főnél többen vesznek részt , szerepek meghatározottak pl. : előadás

E, tömegkommunikáció: sokan vesznek részt benne , egyidejűleg szólít meg több embert technikai eszköz által .

Szervezett intézményes formákban működtetett társadalmi közlésfolyamat , amelynek során valamilyen technikai eszköz közvetítésével nagy számú befogadó részére egyidejűleg ugyanazt az üzenetet lehet átadni

Használt kód szerint:

A, nyelvi : verbális kommunikáció

B, nem nyelvi : nonverbális

A kommunikáció funkciói: 

1. Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják.
   Pl.: szeretlek, gyűlöllek
2. Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a kijelentő mód.
   Pl.: Most süt a nap. Kék az ég.
3. Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni. Jellemző rá a felszólító mód.
   Pl.: Egyél! Igyál! Gyere már!
4. Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja. Művészi megformáltságú. ßà A művészetben használják.
   Pl.: -bármilyen irodalmi mű-
5. Értelmező, metanyelvi: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk. Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére.
   Pl.: Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy…? Hogy értetted azt, hogy…?

A kapcsolatot befolyásoló funkciók:

1. Kapcsolatteremtő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk, megszólítunk.
   Pl.: Szia. Jó napot. Szólni szeretnék.
2. Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani.
   Pl.: Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye?
3. Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás.
   Pl.: Viszlont látásra. Még látjuk egymást. Akkor holnap…