6. A magyar nyelvtörténet

6. A nyelvtörténet főbb szakaszai , nyelvemlékek fajtái

Nyelvtörténet szakaszai:

1. Az ősmagyar kor :kr. e. 1000-895-96 nem marad fenn ebből a korból nyelvemlék
2. ómagyar kor : 895-1526

• a magyar hangrendszer ekkor alakult ki , csak a dzs hiányzott
• -a tővéghangzók lassan eltűntek
• - új toldalékok jelennek meg szófajok alakultak ki
• bonyolultabb mondatok is megjelennek

3. közép-magyar kor : 1526.1772 felvilágosodás kezdetéig , írott és nyomtatott nyelvemlékek

-megjelent a dzs hang török hatásra

- új szavak jöttek létre

4. újmagyar korszak : 1772-1920, erre a korra nagy hatással volt a felvilágosodás és a nyelvújítás mozgalma .

5.újabb magyar kor : 1920- napjainkig

- nagy hatással volt a tudomány technikai fejlődés

-informatikai forradalom

-globalizáció

Nyelvemlékek :

Azok az írott források amelyek a nyelv régebbi állapotát őrzik és amelyek alapján tanulmányozható a nyel régebbi állapota .

2 nagy csoportja van : kéziratos és nyomtatott nyelvemlékek

A nyelvemlékek csoportosítása:

1. Szórványemlékek:
Idegen nyelvű szövegben elszórva találunk magyar szavakat, amelyeket nem tudtak, vagy nem akartak lefordítani az adott idegen nyelvre. Csoportjai:
- Külföldi szórványemlékek:
s arab utazók feljegyzései: Ibn Ruszta, Al Gardizi, Al Dzsajháni, az ők feljegyzéseikben szerepel a gyula és kündü.
s Bíborban született Konstantin, bizánci császár A birodalom kormányzásáról című műve, amelyben szerepel a Tisza, Maros, Álmos, Árpád.
- Magyar szórványemlékek:
s Tihanyi Apátság alapítólevele 1055-ből. A földrajzi nevek mellett ez a szórványemlék tartalmaz egy mondattöredéket: Feheruvaru rea meneh hodu uta rea = Fehérvárra menő hadi útra.

2. Szövegemlékek:
Összefüggő magyar szöveg. Csoportjai:
- kis szövegemlékek: HB (Halotti beszéd és könyörgés)
ÓMS (Ómagyar Mária-siralom)
KT (Königsbergi Töredék és Szalagjai)
- nagy szövegemlékek (=kódex): A kódexek könyvnyi terjedelmű szövegemlékek, amelyek általában vallásos témájú szövegeket tartalmaznak.
Pl: Jókai-kódexben Assisi Szt. Ferenc életéről olvashatunk
Bécsi-kódex
Apor-kódex Husita Bibliában találhatók, bibliai fordítás részletek
Müncheni-kódex
Balassa-kódex Balassi Bálint verseit tartalmazza, egyetlen világi tartalmú kódex

3. Szójegyzékek és kifejezésjegyzékek:
Latin szövegben a lap szélére vagy a sorok közé írt magyar szavak kifejezése. Pl: Königsbergi szójegyzék.
A nyelvemlékeinket elkészítésük technikája szerint is csoportosíthatjuk:
- Kéziratos nyelvemlékek
- Nyomtatott nyelvemlékek

Kéziratos nyelvemlékek:

• többségük vallásos témájú
• -ide tartoznak a prédikációk , himnuszok, legendák, bibliai fordítások ,alapítólevelek
• Szórványemlékek: azok az írott források amelyekben idegen nyelvű általában latin szövegbe ágyazva magyar nyelvű szavak kifejezések szerepelnek
• Bíborban született Konstantin bizánci császár a birodalom kormányzóság:
• 950-ben keletkezett a birodalom kormányozás
• görög nyelvű 50 magyar szóval
• Tihanyi apátság alapítólevele:
• birtokhatárok rögzítése
• 58 magyar szót őrzött meg
• első magyar mondattöredék
• szövegemlékek:olyan nyelvemlékek amelyek összefüggő mondatokban hosszabb gondolatsort tartalmaznak magyar nyelven
• Halotti beszéd és könyörgés:
• 1770 Práj György találta meg egy latin nyelvű kódexben – Práj kódex
• Ómagyar Mária siralom
• első magyar nyelvű versünk
• 1922-ben került elő egy belgiumi egyetem könyvtárában
• műfaja –planktusz
• Kódexek: kézzel írott könyvek nagy terjedelmű vallásos témájú szövegemlékek latinból vett fordítások
• Margit legenda:
• 1510 ből való
• szent Margit életéről
• első magyar bibliafordítás – huszita biblia

Nyomtatott nyelvemlékek

• könyvnyomtatás :1450 biblia fordítások Károli Gáspár
• Szilveszter János – Újtestamentum
• Káldi György –katolikus biblia
• Szenczi Molnár Albert
• Apácai Csere János műve
• első magyar nyelvű magyar nyelvtan Szilveszter János
• Heltai Gáspár száz fabula